Magamról

Kicsit úgy érzem magam, mint aki ír, és nem tudjátok, kitől is olvastok bejegyzéseket, ajánlókat!

Akkor íme pár bővített mondat magamról és az én kis világomról!

Közel 20 éve dolgozom a könyvszakmában - na jó, csak 18, de ebből is kimaradt egy év - úgyhogy megközelítőleg 17 éve foglalkozom könyvekkel.

Nekem ez a szakmám: könyvesbolti eladó.

A Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskolában szereztem még 1995-ben.

Sajnos, 2013-tól már ezt a szakmát nem lehet megszerezni, tehát várhatóan a könyvesboltokban érettségivel rendelkező eladókkal fogtok találkozni.

Pedig igazán sokat kell tudni a könyves szakmáról.

Mert ez hivatás, nem csak egy eladói állás a sok közül. 

Amikor az ember fia/lánya bekerül egy könyvesboltba, ahol el kell adni a könyveket, akkor már nagyon nehéz.
A régi időkben egyszerű volt az eladás, hiszen majdnem minden vásárló tudta, milyen könyvet keres. Tv-ben látta, újságban olvasott róla, és szeretné megvenni. 

Az elmúlt évtizedek alatt megtanultam a szakmám mellett, hogy milyen is egy jó eladó.  Függetlenül attól, hogy esetleg már nem eladói, hanem magasabb pozícióban dolgoztam, fontos volt számomra a vevőkkel való kapcsolattartás.

Saját vevőim voltak, akik kifejezetten engem kerestek, akik ajándékot hoztak karácsonyra, akik meghívtak magunkhoz Svédországba (nem mentem).

A mai világban az emberek meggondolják, mire adják ki a pénzüket, melyik az a könyv, ami megér nekik ...... forintot, melyik az, ami valamit nyújt számukra: megnyugvást, örömet!

Hiába olvasnak, hallanak egy-egy könyvről, van valami, mégpedig a személyes eladás, ami meggyőzi őket arról, hogy igen, megvegye azt a könyvet akár saját részre, akár ajándékba.

Szóval: manapság már el kell adni a könyvet, el kell tudni adni a könyvet!
Nagyon kevés olyan vásárló van, aki célirányosan keres, kutat, érdeklődik, vásárol.
(Bezzeg a régi szép időkben!) 

Mindig vannak kedvenc könyveim, amiket az adott időszakban különös szeretettel ajánlok a vásárlóknak. 

Ez a blog is ezért készült.

Hogy leírjam az érzéseimet, a benyomásaimat egy adott könyvről.

Hogy mit mondok, milyen mondatokkal ajánlok egy könyvet azért, hogy egyszerűbb legyen a választás a megjelent könyvek tengerében.

Nem mindig új könyveket fogok ajánlani, de azért igyekszem olyan könyvekről írni, amiket még könyvesboltokban be lehet szerezni.
Vészhelyzet esetére marad a könyvtár!

J. A. Redmerski: A soha határa

Ez is azon könyvek közé tartozik, amit eldöntöttem, hogy el fogok olvasni, mert szép ízléses a borítója.

A főszereplő, Camryn útkeresés céljából elindul a nagy Amerikában ....
Megtudhatjuk, hogy a lány 20 éves, de több megpróbáltatáson ment már keresztül az életben (barát elvesztése, testvér börtönbe kerülése), és keresi a helyét a világban.

Buszra száll, ahol több napos megpróbáltatás veszi kezdetét. A buszon találkozik a jóképű Andrew-val.

Andrew 25 éves, aki a "nem érdekel, mi történik velem", csak éli az életét, megragadja a napot, és csak az adott pillanatnak él.

Innentől kezdve a történetet a két főszereplő elbeszélései alapján olvashatjuk.

Hol Camryn, hol Andrew írja le mi történik velük. Az olvasó szinte minden pillanatban velük van, együtt utazik velük a buszon, együtt várja velük az autóbusz állomáson a következő buszt.
Együtt izgul, amikor Camrynt egy mosdóban megtámadják, de Andrew megmenti.
És amikor közösen úgy döntenek, hogy autóval együtt folytatják az útjukat, az Olvasó is beül mögéjük.

A két fiatal kölcsönösen hatással van egymásra, mindketten úgy érzik, megtalálták a "másik felüket", de kimondani egyik sem mondja ki.
Andrew-nak úgy nyílik meg Camryn, hogy szinte észre sem veszi, és mi is egyre többet tudunk meg a lányról.
De a sorok olvasása között érezzük, hogy valami rejtély, titok lappang.
Andrew halálosan beteg édesapjának meglátogatása után a fiatalok együtt maradnak, élik az életüket, elhatározzák, hogy utazással fogják elütni az időt,  nem akarnak úgy élni, mint a többiek: munka, otthon, család, stb.

De egy váratlan esemény megváltoztat mindent.
Megtudjuk a titkot, amiről eddig csak sejtetésünk volt.

Az utolsó 100 oldal pedig egyenesen lenyűgöző volt.

Bárkivel megtörténhetnek ezek a dolgok, csak vállalnunk kell önmagunkat és tudnunk kellene, mit tegyünk.

Katee Robert: Rossz ágy, jó pasi

Elképzelhető-e a mai világban, hogy egy nő, Elle, csak azért, hogy megszerezzen egy pasit - jelen esetben a főnökét - fogja magát és úgy döntsön, hogy egy éjszaka bebújik mellé az ágyba?
A regényben igen, de hogy az életben? Azt nem tudom.

Mindenesetre Elle vásárol néhány, számára dögösnek ítélt fehérneműt és meglepi a főnökét, Nathant.
Vagyis csak lepné, mivel a főnöke ágyában egy másik férfi alszik, amiről ő mit sem sejt.
Szóval, irány az ágy, ahol 2 oldalnyi erotika után kiderül, hogy mégsem a főnökét sikerült meglepnie, hanem annak öccsét, Gabe-et.
Ugye, innentől kezdődik a bonyodalom.
Elle nem Gabe-et akarja, de az eseményt nem lehet nem megtörténtté tenni.

Kiderül, a lány életében tizenéves korában volt egy törés, amit egy fickó okozott, nevezetesen azzal, hogy elvette a szüzességét, majd mások szeme láttára, nyilvánosan dobta őt. Ez lelkileg traumával járt, folyamatosan a rosszat látja a férfiakban, így Gabe-ben is.
Édesanyja potenciális férjjelölteket hív vacsorára lánya számára, de a lánynak egyik sem felel meg.

A művészeti koordinátorként dolgozó lány szabad idejében fest. Az ominózus éjszaka után nagy hévvel veti bele magát a festésbe, és nem meglepő módon Gabe-et festi meg, mint tökéletes férfit, tökéletes férfitesttel. Mert egy ilyen regényben nem lehet, hogy a férfi nem tökéletes. Igaz, egy kis szépséghibája van: teli van tetoválásokkal, ami a lányt kezdetben megrettenti.

Gabe persze úgy dönt, hogy kell neki Elle. Egy balul sikerült randevú után a lány lakásában töltik az estét. Érdekes, hogy Gabe annyira önzetlen, hogy csak a lányt kényezteti, és egyáltalán nem várja el a lánytól, hogy viszonozza.

De a randik sem lehetnek mindig tökéletesek. Gabe-nek a tetoválószalonok mellett éjszakai mulatói is vannak. Mivel szeretné, hogy a lány jobban megismerje a munkáját, elviszi megmutatni neki az ötszintes klubot, de félreérthető helyzetbe kerül, így Elle elrohan tőle, látni sem akarja.

Persze, megy az áhítozás a másikért, a bocsánatkérések, a drága ajándék és nem is lehetne más a történet vége, mint happy end.
De hiába no, csak egy regényben történhet meg, hogy 6 hónap múlva megkérik a lány kezét!

J. R. Ward: Egy felejthetetlen hölgy

Az első Ward-könyv, amit olvastam. Bevallom, a Fekete Tőr Testvériség-sorozata nem hozott lázba, de ennek a könyvnek nagyon megtetszett a borítója. Így teljesen mindegy volt számomra, ki írta, biztosan elolvastam volna.

A borító alapján egy gyönyörű, barna hajú hölgyet vártam főszereplőnek, de Grace, a főhősnő, a borítóval ellenben szőke! Ez egy kicsit illúzióromboló volt, de sebaj, túltettem magam rajta :-)

A főhősnő kedves, szerethető no és dúsgazdag, emellett férjezett.  Mivel férje nélkül jelenik meg egy fontos eseményen, ezáltal gondolható, hogy gond van a házasságával.
A férfi hősünk Eddie tipikus hős. Katona volt, menekül a múltja elől, és jelenleg biztonsági cége van, híres, gazdag személyek védelmével foglalkozik.
Úgyhogy, igazi  "Több, mint testőr" - témáról olvashatunk.

Egy újságban megjelent cikk alapján sorozatgyilkos szedi áldozatait a felső tízezerből, ahová Grace is tartozik. Grace felfogadja a jóképű testőrt, és láss csodát, közben egymásba szeretnek. Persze, a "gonosz" férj is megjelenik a színen, igaz, csak említésképpen, de róla is kiderül, hogy nem olyan szent, mint amilyennek annak idején tartották.
Grace imádott apjának a halála után az apja által létrehozott alapítványban dolgozik, de még őt is érik meglepetések, hiszen édesapja sem olyan volt, mint amilyennek ő gondolta. De nem árulok el többet, legyen elég ennyi, hiszen akkor nem lenne értelme elolvasni a könyvet, ha mindent leírnék.

Persze, a könyv végén mindenki a helyére kerül! A gyilkos börtönbe, a két szerelmes egymás karjaiba.

Szóval, számomra tipikus romantikus szerelmes regények egyikébe sorolható!

És hogy mi várható ebben a témában az írónőtől?